Magyarországról eddig közel 200 diák tanult a UWC iskolák egyikében. A blog közülük fog pár embert bemutatni. Ők beszélnek majd arról, milyen volt az egyik iskolában, és hogy mennyiben befolyásolta őket a két UWC-s év a későbbi életükben. Sokféle ember mutatkozik majd be: lesz közöttük igazgató, aktivista, elnök, riporter, diák és szociális munkás.

Kertész Fanni Ajna szeptember óta a UWC of South East Asia diákja. Nekünk élményeiről, és a valóságként megélt vágyálmokról mesél.

Miért döntöttél úgy, hogy jelentkezel a UWC ösztöndíjpályázatára?

Több oka is volt, hogy jelentkeztem az UWC ösztöndíjpályázatra, de igazából nem hittem, hogy sikerülni fog, hiszen rengetegen szeretnék megkapni ezt az ösztöndíjat, szóval miért éppen én lennék az? Ezért igyekeztem nem beleélni magam abba, amiben most benne élek. :) Ugyanakkor mégis ez volt a motivációm. Na jó, ez most így elég ellentmondásosan hangzik, de mindjárt megmagyarázom. Amikor az első UWC-s videót megnéztem (ez kb. hetedikes koromban lehetett), rögtön kettős érzés fogott el. Először is az, hogy én oda akarok menni, de most azonnal, megélni, megtapasztalni azt, hogy milyen az, amikor például Ázsiában a pszichológia esszéd megírásában a Maldív-szigeteki barátnőd segít. (Ez egyébként úgy két hónappal ezelőtt meg is történt. Ugyanakkor nehezen hittem el, hogy ezek az iskolák tényleg léteznek, és hogy nekem egyáltalán van esélyem ide bekerülni. Szóval pihentettem egy pár évig a dolgot. Aztán tavaly megpróbáltam, és úgy tűnik, léteznek ezek az UWC iskolák, mert most épp a Szingapúri suli East Campus-áról válaszolgatok.)

Melyik iskolába szerettél volna menni?

Igazából nem volt preferenciám, de mégis! Szerettem volna lehetőleg egy teljesen más kultúrába, messzi országba menni, és azért a hőmérséklet terén is a melegebbet részesítem előnyben, szóval szerencsém volt. A második opcióm Németország volt, de csak azért, mert 2 évig tanultam otthon németet és azt szerettem volna folytatni, de azért Szingapúr mellett több minden szólt (leszámítva persze a 21 órás idejutást). De azt gondolom, bárhova kerül az ember, ugyanazt éli át, csak kicsit másképp, biztos vagyok benne, hogy ha Norvégiába kerültem volna, akkor is ilyen lelkesen írnék - jó társaságban még azt a hideget is ki lehet bírni. :)

Mit gondolsz, mi a UWC oktatási modell legnagyobb előnye?

Az, hogy nem kell tanulni fizikát és kémiát! És van Math Studies, meg színház, és pszichológia! Szóval általánosságban fogalmazva az IB program rugalmasságát emelném ki. Itt tényleg azt tanulhatod, amit szeretnél, ettől még lehet, hogy hajnali kettőig csinálod a kis kínai papír árnyékbábodat, de élvezed, érted, szereted, amit tanulsz. Sokkal több tantárgy közül lehet választani, és ez szerintem nagyon jó, mert azért már 16-18 évesen tudja az ember nagyjából, hogy mi érdekli, és sokkal jobban megéri arra fókuszálni, mintsem valami olyannal tölteni órákat, aminek a későbbiekben semmi hasznát nem veszi az ember. Emellett a CAS (Creativity Activity Service) a másik szuper dolog az UWC-kben. Nem csak az számít, hogy mennyire szuperül tanulsz, hanem az is, hogy mi minden mást csinálsz a tanórákon kívül. És egy UWC-ben rengeteg lehetőség van egy csomó sport, hangszer, tánc, önkéntes munka, szociális munka stb. kipróbálására. Amellett, hogy ezek rengeteg felejthetetlen élményt nyújtanak, segítenek a későbbi karrierválasztásban, nyitva tartják a kapukat, újabb és újabb lehetőségeket kínálva. 

Lassan elérkezünk az első félév végéhez. Visszanézve hogyan értékeled ezt a pár hónapot?

Egy percig sem bántam meg hogy jelentkeztem, sőt!  Nem győzöm magamat elégszer emlékeztetni, hogy mennyire szerencsés vagyok.  Emlékszem, amikor az augusztusi megérkezésemkor kijött értem a reptérre Juli (a másodévesem) meg még két évfolyamtársam, és egy nagy öleléssel fogadtak, annak ellenére, hogy előtte még soha nem találkoztunk. Innentől fogva tudtam, hogy biztonságban vagyok, és minden rendben lesz. És tényleg így is lett. Ha bármi nehézségem volt, legyen az az angol miatti bénázásom, vagy konkrét tantárgyakhoz kapcsolódó kérdésem, vagy csak a szobám túlhűtésére vonatkozó panaszom, mindig minden meghallgatásra és megoldásra került. Közben rengeteg új barátot szereztem, és egy csomó mindent tanultam tőlük. Például, hogy mi az a diwali Indiában, vagy ahhoz is volt szerencsém, hogy a hongkongi eseményeket két (egy konzervatív és egy liberális család gyerekei) szemszögből ismerhessem meg. Abszolút sikerként értékelem az eddigi ittlétemet, még akkor is, ha eddig minden tantárgyból csak 6-os vagyok.

Miért ajánlod a UWC-t azoknak, akik most írják a jelentkezésüket?

Mert ez egy fantasztikus, soha vissza nem térő lehetőség, ha pedig mégsem kerül valaki kiválasztásra, már akkor is az egész jelentkezési folyamatért megérte. Hiszen összegezned kell eddigi tanulmányaidat, eredményeidet, és írni arról, hogy mit szeretnél csinálni a későbbiekben. Én ezt nagyon hasznosnak találtam; jobb, mint egy önismereti teszt és a végén még lehet, hogy Szingapúrban kötsz ki! Szóval, miért ne? 

Az interjút Ajnával elérheted a honlapunkon is. Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb UWC-s hírekről, lájkolj minket facebookon!

Már lehet jelentkezni a 2016-18-as ösztöndíjakra - katt a részletekért!

 

info@uwc.hu